Serle Feynn vendégszobája

************** Hozzászólások száma : 38

Hamar elnyomott az álom a fürdő és a vacsora után. Amikor kora reggel magadhoz térsz, a fejed fájdalomtól zsong, a szoba pedig forog veled. A kép nehezen tisztul ki előtted, miközben küzdesz az émelygéssel. Rossz érzés környékez ezért a kardod után nyúlsz, melyet korábban magad mellé készítettél, de végül semmi sem akad a kezed ügyébe. Megdöbbensz és felülsz az ágyban. A kardodnak és a holmidnak hűlt helye sincs a szobában, de még a széknek sem, amit az ágy mellé húztál. Ahogy körbenézel, a szoba amiben ébredtél, bár hasonló a tiédhez, idegennek rémlik. Ahogy az ablak felé pillantasz, észreveszed, hogy már nem az emeleten vagy, hanem a földszinten.
Az asztalt most az ágyaddal szemben találod meg a szobában. ami megerősíti benned a tudatot, hogy ez semmiképpen sem lehet a te vendégszobád. A falakon is más festmények lógnak, az asztal pedig tele van jegyzetpapírokkal, térképekkel, amiket nem láttál ezelőtt...
(Infók a játékról és a szám amit dobtál... Smile

)
A tagjaid nehezebben mozdulnak, amikor felállsz, úgy érzed, mintha elgémberedtél volna az éjszaka során, de mindezt egyelőre betudod ennek a furcsa rosszullétnek, ami ébredés óta gyötör.
Valami különös késztetés azt sugallja neked, hogy nézz bele abban a falitükörbe, ami a mosakodótál felett függ, és mihelyst így teszel, döbbenten veszed észre, hogy nem a saját arcod néz vissza rád, hanem Beltramé...
Az asztal melletti ajtót nyitva találod...
Ide írd a következő hszt. Nyiss új témát aminek a címe - Az ébredés: Serle

- Hozzászólások száma : 5

The member 'Serle Feynn' has done the following action : Kockadobás

'13 oldalú' : 5

- Kaszt : Harcos Hozzászólások száma : 14

************** Hozzászólások száma : 38

Dobjatok egy 13 oldalú kockával!

(Be kell lépni a Válaszírás modulba, letekerni a Küldés gomb alatti területre, ahol látnotok kell egy olyan fejlécet, hogy Kockadobás. Két gördülő menüt találtok alatta. Az első legördülő részben a kockadobás felirat mellett „13 oldalú” opciót kell kiválasztanotok, mert azt kértem, 13 oldalúval dobjatok. A mellette lévő részben (Dice rolls felirat mellett) maradjon 1-es szám, azon nem kell változtatni. Az azt mutatja, hány darab kockával dobtok. Jelen esetben egy darab elég. A kockadobást külön hsz-ben fogja elküldeni a rendszer, egy „Kockadobó” felhasználóként. Ezt attól még a ti dobásotok eredménye.)

A kockadobást eredményétől függően kaptok leírást a reggelről. Serle Feynn vendégszobája Icon_smile

- Kaszt : Harcos Hozzászólások száma : 14

Az apró olajmécsesekkel megvilágított folyosókon haladva eltűnődöm azon, vajon jómagam képes lennék-e azt az utat követni, melyre Sirrethor szinte ösztönszerűen lépett, s a tudat, hogy valójában a magunk különc módján mindvégig ugyanazt az életutat jártuk be, szórakozott mosolyt csal a vonásaimra. Bár távoli rokonom nem pusztán néma, tetteket nélkülöző lázadással felelt a Feynn-ház szigorú elvárásaira, s be kell látnom, talán ez a személye iránt érzett különös tisztelet késztett arra, hogy a Norasyával közös küldetésünket háttérbe szorítva az onassisi kitérő mellett döntsek.
Merengésemből a szobalány halkra fogott hangja ragad ki, mely illedelmesen tájékoztat arról, hogy megérkeztünk a szállásomra, s amennyiben bármire szükségem lenne, természetesen áll rendelkezésemre.

- Köszönöm kisasszony, de úgy hiszem, a továbbiakban nem tartok igényt a szolgálataira. – bocsátom útjára a fiatal, talán a húszas évei elején járó nőt, akit, - ha emlékezetem nem csal- Merian néven mutattak be korábban. Merian rövid meghajlással nyugtázza a szavaimat, majd miután egyéb kérést nem intézek hozzá, magamra hagy. Az utazótáskám az ágyra ejtve körbepillantok a rendelkezésemre bocsátott szobában, mely minden kétséget kizáróan a kyr eleganciát tükrözi. Nem hivalkodó, mégis minden ízében gondosan megtervezett, egyetlen berendezési tárgy, egyetlen apró részlet sem mond ellent a kyr számmisztika bonyolult szabályrendszerének. Számtalanszor éri kritika e faj körülményességét, mégis úgy vélem, kevesek képesek ilyen lenyűgöző természetességgel ötvözni a praktikusságot az elegancia, és a kényelem kettősével.
Az ágytól néhány lépésre apró, kovácsoltvas lábú asztalka áll, melyen indamintákkal futtatott mosdótál, és egy kancsó víz pihen, felette, a falon míves keretű tükör függ. Az asztal melletti széket az ágyhoz húzom, majd leteszem rá a táskám, és az oldalának támasztom a kardom, hogy szükség esetén gyorsan elérhessem, akkor is, ha a veszély az éjszaka közepén riaszt fel. Egy rezignált sóhaj kíséretében nekilátok egyesével kioldani a szinte már a bőrömmé vált vértezet kapcsait, mely bár jelentősen megnehezíti a könnyed mozgást, mégis számtalanszor mentette már meg az életem. Katonatisztként viszonylag ritkán nyílik lehetőségem nemesi udvarra jellemző körülmények között tölteni az éjszakát, így ezúttal úgy határozok, kiélvezem a meleg fürdő, és a puha tollpárnák nyújtotta kényelem minden percét. Miután végeztem a kapcsokkal, a szíjakat is meglazítom, s a nehéz fém páncél elemeit is a székre teszem, ezután az alatta viselt posztóvérttől is megszabadulok. Nevetséges módon szinte meztelennek, sebezhetőnek érzem magam nélkülük, így a biztonságérzet teljes hiányában vonulok a forró gőzpárától nehézkes levegőjű fürdőhelységbe, hogy lemossam magamról az út porát. Mindössze egyetlen szkeptikus pillantásra méltatom a dézsa mellé sorakoztatott fürdőolajok élénk színekben pompázó üvegcséit, mielőtt érintetlenül hagyva őket levetem a portól szürkévé fakult ruháim, s a forró vízbe ereszkedem.
~ Nincs az a drága fürdőolaj, amely lemossa a háború, és vér mocskát a bőrömről...~ szökik elmémbe a keserű gondolat, ahogy behunyt szemmel, egy jóleső sóhaj kíséretében elmerülök a kellemesen meleg vízben. Hollófekete tincseim a párától átnedvesedve tapadnak a bőrömre, tagjaimon kellemes zsibbadtság lesz úrrá, ahogy átadom magam a fürdő jelentette kényeztetésnek.

... - Százados! Körülvettek minket! -
- Vissza! Az erdőbe mindenki!
- Az orkok minden irányból bekerítettek, elvágták az utat az erdő felé!... A helyzetünk reménytelen pietor, ebből a pokolból nincs kiút!...
- Akkor hát nincs választásunk...
- Rendezzétek a sorokat! Fegyvert szegezz! A’frad!- kiáltom, a vért súlya nehéz teherként nyomja vállaim, ahogy egyetlen határozott mozdulattal vágtába ugratom berzenkedő hátasom. Az élen vágtatva páncélkesztyűs kezemben ívelt, rúnákkal vésett penge villan, hátam mögött megállíthatatlan folyamként hullámzik az a maroknyi, végsőkig elszánt katona, aki már megbékélt a sorsával.
Éles sikolyok harsannak, s enyésznek el, különös harmóniát alkotva a harci kürtök mély, zengő hangjával. Patadobogás zúzza szét a halotti csendet, a távolban ork harci dobok döndülnek a győzelem dalának pattogó ritmusára...
Távoli, hideg, nedves érintés... Éles kontrasztot alkot a vér forró, síkos patakjaival a bőrömön... Árnyék... ...

Zihálva, önkéntelenül összerázkódva riadok fel a felszínes álomból, a dézsa forró vize már langyossá hűlve simul ütemesen emelkedő-süllyedő mellkasomhoz. Eltart néhány másodpercig, mire csillapodik a szívverésem, légzésem újra egyenletessé válik, s elmém ráébred, hogy a rémálom, mely éjszakákon át újra és újra rám köszön, ezúttal sem hagy nekem nyugtot.
- Ahtroxra, hány évtized kell még, hogy végre túllépjek ezen?! – teszem fel magamnak a kérdést, melyet talán száznál is többször felvetettem már, választ azonban hiába is remélnék. Tekintetem a kézfejemen kirajzolódó hollót formázó anyajegyre téved, mely születésemtől fogva bélyegként irányította sorsomat, majd elszakítva róla tintakék pillantásom, a törölközőért nyúlok és kilépek a dézsából. A puha tapintású vásznat a derekam köré tekerve, visszatérek a szobába, ahol legnagyobb meglepetésemre az asztalra készített vacsora fogad. Mindez sokat javít a jelenleg nem túl szívderítő kedélyállapotomon, így miután magamra öltöttem az ágyra készített váltásruhát, nekilátok a kései vacsorának. Alig néhány perc alatt végzek a vadhússal és a mellé tálalt körettel, a gyümölcshöz és a sajthoz azonban nem nyúlok. Egy hosszú pillanatig eljátszom a gondolattal, hogy végigjárom a birtokot, mielőtt aludni térek, ekkor azonban elemi erővel csap le rám az elmúlt napok kimerültsége, és rádöbbenek, hogy semmi másra nem vágyom, csak egy nyugodt, rémálmoktól mentes alvásra. Annak reményében, hogy egyetlen éjszaka kétszer ritkán tér vissza ugyanaz az álom, elfújom a vöröses lánggal égő gyertyákat, végignyúlok a hatalmas ágyon, és engedem, hogy elmémen eluralkodjon a békés öntudatlanság.

************** Hozzászólások száma : 38

Mindenki számára külön szobát biztosítanak az emeleten, melyek kellően tágasak és komfortosak, nem beszélve a pazar, mégsem túl hivalkodó berendezésről, mely igen jó ízlést sejtet.
Minden vendégszobához saját fürdő társul, melynek ajtaja a szobából nyílik, és ahol előre elkészített illatos fürdő, kikészített törölköző és köntös várja a fáradt utazókat.
A szobáitok ablakai mind egy irányba, a hátsó kert felé néznek. Odakint már sötét van, hiszen lassan éjközép felé jár az idő.
A szolgálólány azelőtt még visszatér hozzátok, hogy aludni térnétek, és hoz nektek egy-egy adag meleg ételt vacsora gyanánt.
Zöldséglevest, vadhúst rizzsel, némi kenyeret, egy kis darab sajtot és gyümölcsöt kaptok. Merian jó étvágyat és jó éjszakát kíván, majd távozik.

Ezen a ponton, ha az alvás előtt még akartok csinálni valamit, megnézni valamit, akkor írjátok meg, és ha szükséges reagálok is. Smile

Ha megírjátok hogy aludni tértek, az ébredést és a másnap reggelt már én fogom megírni, hogyan indul.

» Norasya DiMerrien vendégszobája
» Duhow Dvese Sceret vendégszobája